"Az emberek bebarangolják a világot, megcsodálják a hegyek égre meredő csúcsait, a tenger egekig ívelő hullámait, a folyók félelmetes kanyargásait, az óceán végtelenjét, és a csillagok semmibe tűnését. Csodálnak, miközben elfelejtenek emlékezni. Boldogtalan, aki emlékeire ügyet sem vet, és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes."
/Hioszi Tatiosz/

Montag, 11. Februar 2013

Interlaken (2010.08.07.)

Kihasználva a mai csodaszép napot (ragyogó napsütés, kék ég, de nem túl meleg, igazi kirándulóidő), Interlaken felé vettük az utunkat.

Interlaken egy kis gyöngyszem város a svájci Alpokban, Berntől kb. 50 km-re. Két tó, a Thuner- és a Brienzersee között fekszik, innen kapta a nevét is.

Igazi túristaparadicsom, tényleg megtalálható itt minden, ami eszünkbe jut, ha Svájcra gondolunk. Svájci zászlókkal feldíszített, zegzugos utcák, régi, de nagyon szépen rendben tartott, faberakásos házak muskátlivirágos ablakokkal, kristálytiszta tavak, négyezer méter magas, hófedte hegyek és persze svájci bicska, óra és csokiboltok mindenhol :)

Több hegyi vasútnak is van itt kiindulópontja (nem utolsó sorban a Jungfrau hegycsúcsra induló vonatnak is, ami Európa legmagasabban fekvő vasútja, egészen 3454 (!!!) méter magasba viszi fel a túristákat) , úgyhogy begyűjtöttünk jó sok prospektust is és már tervezgettjük a következő kirandulásainkat, túráinkat :))

Hazafelé megálltunk Thunban, készítettem pár tavas-hegyes lemenő napos fotót és ismét megállapítottuk, milyen szép városka is ez :)

(Képeket sajnos nem tudok feltenni, valami miatt nem megy, de ide tettem fel párat :)

Keine Kommentare:

Kommentar veröffentlichen