"Az emberek bebarangolják a világot, megcsodálják a hegyek égre meredő csúcsait, a tenger egekig ívelő hullámait, a folyók félelmetes kanyargásait, az óceán végtelenjét, és a csillagok semmibe tűnését. Csodálnak, miközben elfelejtenek emlékezni. Boldogtalan, aki emlékeire ügyet sem vet, és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes."
/Hioszi Tatiosz/

Mittwoch, 13. Februar 2013

Júniusi hó (2012.06.29.)

Amikor már mindenki tengerpartról, kánikuláról, hőségriadóról és 26 fokos Balatonról beszél, akkor mi fogjuk magunkat, felvonózunk és hógolyózunk egyet :))))))) (bár mit ne mondjak, én inkább nyár-meleg-és nap-párti vagyok és mit nem adnék azért, ha már a Balatonban áztathatnám magam :)))

Sokan szídják a fészbúkot és egyéb internetes közösségi portálokat, persze megvan a veszély, hogy az ember teljesen elveszti a kapcsolatot a közvetlen, valós világgal és már létezni sem tud a virtuális világ nélkül, és az is biztos, hogy értelmesebb, értékesebb, ha a kevéske szabadidőnket valós barátokkal töltjük, nem pedig a net előtt ülve. Én nem töltök naponta órákat a FB-on, de bevallom őszintén, hogy szeretem, különösen azóta, mióta lett egy svájci magyarok és külön egy svájci magyar anyukák klubja is. Persze lehet(ne) más internetes portálon is "találkozni", de ha már egyszer itt vannak a csoportok, nem bánom. Annál is inkább, mert az utóbbi időben sikerült több ismerettségre is szert tennünk, több anyukával is találkoztunk már és megismerkedtünk egy kedves fiatal magyar párral is, akik egy hónapja költöztek Thunba.

Vasárnapra egy közös grillezést szerveztek, de mivel túl szép volt az idő, mi mindenképp kirándulni szerettünk volna menni. Tomiék mondták, hogy szivesen csatlakoznak ők is, hisz a környékből még semmit nem fedeztek fel, viszont a blogot már olvasták és látták, mennyi helyen jártunk már :)

Mivel vasárnap volt a Männlichen csúcson egy nyár-nyitó (ha ha ha:)) Bergfest, ahol tavaly is voltunk már, gondoltuk, nem lenne rossz első kirándulásnak, hisz lehet felvonózni, csodaszép a táj, a kilátás a négyezres hegyekre és több kisebb-nagyobb túraút is van, nem utolsó sorban a Felixweg a gyerekeknek, tele mindenféle feladatokkal, érdekes állomásokkal.

Grindelwaldban tettük le az autót, onnan megy fel a Marcel által csak Felixes felvonónak hívott felvonó a Männlichen csúcsra, 2230 méter magasra. Már a felvonóból láttuk, hogy lehet, hogy nyári ünnepség van fent, de bizony sokfelé még hó borította a vidéket.

Mikor felértünk, kicsit meglepődtünk, mert tavaly csak úgy hemzsegett a tömeg, rengetegen voltak, erre voltunk felkészülve, most viszont alig szállíngóztak az emberek, talán a hűvösebb időjárás miatt. Sokkal kevesebb fellépő csoport is volt, azért egy alpesi kürtös triót és egy zászlóforgatót láttunk, de ahogy össze tudtuk hasonlítani, tavaly sokkal nagyobb buli volt :)
Mondjuk nem bántuk, hogy nem volt tömeg, így kényelmesen meg tudtunk ebédelni, csodás kulissza előtt, sok várakozás nélkül.










Utána megcéloztuk a Felixweg-et, Tomiék csak sima sportcipőben, persze ők még csak most kezdték a túrázást, de ezen a viszonylag könnyű túraúton is látszott, mennyit jelent egy jó bakancs! Ráadásul olyan úton, ahol június végén is még hóóóó van!!!




Az út a felvonó felső állomásától vezet a félállomásig, 2230 méter magasról 1530 méterre, tehát 700 méter szintkülönbséget kell megtenni. 1,5-2 óra az út, de szerintem lehet belőle egy egész napos programot is csinálni, hisz több grillezőhely is van és egy-egy állomáson többet is el lehet időzni.

Az első állomás egy kis tónál van, amiben nyáron, ha igazán meleg van, még fürdeni is lehet :) Mi annyira nem vágytunk hűsítésre, hiszen az úton több helyen hófoltok, hóbuckák voltak, a nap is elbújt, néha kifejezetten hideg lett. A tó mellett van egy kis "fejő"-állomás, kis vízzel teli vályu, alatta három "tehén-tőgy imitátor", ahol ki lehet próbálni, milyen is tehenet fejni :)))




(bocsi, ezt a fotót nem hagyhattam ki, bár azt hiszem, sokba fog nekem ez kerülni, hogy feltettem :))))))

Aztán van kis hegyi hütte, az Eiger lenyűgözően magas, egyenes és félelmetes északi faláva szemben, van alphorn, amit ki lehet próbálni (bizony, nem olyan egyszerű ám megfújni, elég rendesen vörösödött a fejünk, mire sikerült valamiféle hangot kiadni belőle :))), van egy kis kilátó, magasles távcsövekkel, ahonnan mormotákat és egyéb állatokat lehet megfigyelni, van távolugrópálya, ahol össze lehet hasnolnítani, hogy melyik állatnál tudunk nagyobb ugrani, van egy mocsaras vidék és egy rész, ahol a nyuszi-odúkat lehet megszemlélni. Mindenhol kis táblák információkkal, bizony, sokat lehet tanulni belőle!






Marcel a végére már elfáradt és rájöttünk, hogy vele a csak lefelé gyaloglás nem egyszerűbb, szinte nehezebben bírja, mint a felfelé baktatást! De az állomások tetszettek neki, tényleg érdekes volt, gyerekekkel mindenképp jó túra!!!

Tomiéknak is tetszett a kirándulás (legalább remélem, nem orroltak meg ránk, amiért elsőre rögtön ekkora túrára vittük őket:)), közben jót beszélgettünk és a grillezés sem maradt el, megkoronáztuk vele a napot :))

Kis ízelítő alphorn-fújásból :))


Keine Kommentare:

Kommentar veröffentlichen