Kirándulás-dömping (2011.08.28.)

Az elmúlt két hétben nagyon sokat mentünk mindenfelé, egyrészt itt voltak barátaink, akik minél többet szerettek volna látni Svácjból, másrészt az idő is tökéletes volt, végig napsütés, meleg, nyár, így nem lehetett itthon csücsülni :)

Barátainkkal első utunk a Männlichen-re vezetett, voltunk már egyszer ott, csak akkor Grindelwald felől mentünk fel. Most a másik utat választottuk, Lauterbrunnenben tettük le az autókat, onnan kisvonattal Wengenbe, majd a nagy felvonóval a csúcsra :) Barátaink kislánya, Julcsi nagyon élvezte, még soha nem felvonózott, hatalmas szemekkel figyelt mindent, közben Marcel kis tudós módjára magyarázott neki, nagyon édes volt :)
Fent aztán látszott, hogy mennyit számít az, hogy mi tényleg nagyon sokat kirándulunk "magaslati" levegőn és hozzá vagyunk szokva a kevesebb oxigénhez, barátaink küzdöttek azért egy kicsit. De felmásztunk a csúcsig, ahol megint csodás panorámában gyönyörködhettünk.
Aztán a gyerekek megrohamozták a játszóteret, mi pedig kényelmesen elkávézgattunk és napoztunk egyet :) Marcelnek vettünk egy (felix-nyuszis) távcsövet, nagyon tetszett neki, azóta visszük minden kirándulásra :)

Pár kép:

A többi fotót ebben az albumban találjátok :)

Másnap, a hegyek után a tavat céloztuk meg, ami nekünk is élmény volt, mert hiába egy éve itt lakunk már, odáig még nem jutottunk el, hogy hajózzunk a Thunersee-n :) Kánikula volt, amig vártunk, hogy induljon a hajó, majdnem elolvadtunk és háromszor is megbántuk, hogy strand helyett oda mentünk.... De mikor elindult a hajó, jött a kellemes szellő és onnantól kezdve már csak gyönyörködni kellett a tájban (és persze a gyerekekre figyelni, akik mindenáron bele akartak esni a vízbe :)))

Spiez-ig mentünk el, ami autóval 10 perc, de hajóval majdnem egy óra. Közben többször is kikötött a hajó, láttunk csodás villákat, várakat a tóparton és persze körben a nagy hegyeket. Hosszabb utat nem akartunk bevállalni, mert hogy nem bírják majd a gyerekek, hát rosszul gondoltuk, miénkgyerek egy hatalmas hisztit levágott, mikor egy óra után már is ki kellett szállni a hajóból :)))
De azért hamar megvígasztalódott, mert végre bele lehetett menni a vízbe, igy egy kicsit mindenki lehűthette magát.

Spiezben nagyon jó kis játszótér van, már voltunk ott párszor, most, hogy meleg volt, vizezni és sarazni is lehetett, hát ez nagyon bejött a gyerekeknek. A fiúk a közeli büfét és annak sörfelhozatalát célozták meg, mi meg az árnyas fák alatt figyeltük, mit összedolgoznak a gyerekek a játszótéren :)

Az esti hajóval jöttünk vissza Thunba, akkor már eléggé fújt a szél, így a gyerekek inkább a hajó játszósarkában játszottak, én pedig csodáltam a fényeket, a vitorlásokat, a naplementét. Ez az, amit soha nem tudok megunni, hiába, Balatonon nőttem fel, a víz látványa mindig megnyugtat és feltölt :)

Innen is pár fotó:

A többi kép ebben az albumban van :)

Utolsó nap aztán még egyet felvonóztunk barátainkkal, a cél ezúttal Kandersteg és az Oeschinensee volt. Ott is jártunk már egyszer, igaz, akkor esett az eső, így most jobb hangulatban indultunk neki a kirándulásnak. Ráadásul most működött a bobpálya is, amit a gyerekek persze rögtön lerohantak :) Az első kör inkább csak bemelegítés volt, mert pont egy olyan nő ment előttünk, aki életében először ült bobban, úgyhogy még egy csiga is előbb leért volna, de aztán a másodikban belelendültünk és szuper volt! A pálya sokkal jobb, mint a Pfingstegg-en lévő, hosszabb, kanyargósabb és még olcsóbb is :)))) Ha a gyerekeken múlt volna, még mindig ott boboznánk :)))

De ha már ott voltunk, szerettük volna megmutatni barátainknak az Oeschinensee-t is. Nem olyan nagy túra, kb. fél óra séta lefelé és 40 perc vissza (mondjuk úgy, hogy a gyerekek visszafelé már a pasik nyakában ültek :) Nagyon sokan voltak, többen fürödtek is a tóban, ami szerintem 15-16 foknál nem lehetett melegebb. De persze mifiunknak mindegy, hány fokos, ha vizet lát, akkor oda muszáj belemenni :)))) és ha az egyik gyerek bemegy, akkor a másik is megy utána :)))) így aztán hamar lekerültek a bakancsok és már térdig álltak, saraztak, kavicsokat dobáltak a vízben :)

Nagyon szép volt a táj, a hegyek tetején még hó, gleccser, a tóba rengeteg vízesés folyik bele, körben minden csupa zöld, el tudtam volna ott tölteni pár órát, de lassan indult az utolsó felvonó lefelé, így aztán mennünk kellett. Visszafelé elfogyott a gyerkőcök lelkesedése, így apjuk nyakában tették meg az utat. Aztán Marcel feléledt a felvonónál, hihetetlen, mennyire tud lelkesedni, örülni, ha felvonózunk :)

Pár fotó:

És még több kép itt :))

Szép nap volt ez is, barátainknak tényleg a legszebb oldaláról mutatkozott be Svájc, a táj, a hegyek.

És még nincs vége, folyt.köv. a Gruyère-i kirándulással :)) (aztán lehet, hogy lassan utikönyvet kellene írnom :D:D:D:D