"Az emberek bebarangolják a világot, megcsodálják a hegyek égre meredő csúcsait, a tenger egekig ívelő hullámait, a folyók félelmetes kanyargásait, az óceán végtelenjét, és a csillagok semmibe tűnését. Csodálnak, miközben elfelejtenek emlékezni. Boldogtalan, aki emlékeire ügyet sem vet, és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes."
/Hioszi Tatiosz/

Mittwoch, 13. Februar 2013

Vissza a múltba (2012.07.06.)

Pár napja itt vannak barátaink Magyarországról, akikkel tavaly is szép napokat töltöttünk együtt, bár akkor csodás idő volt, ragyogó napsütés és meleg, nem kellett sokat gondolkodni, mit is csináljunk, hova is menjünk, most viszont minősíthetetlen az idő, minden nap esik (ömlik, szakad) az eső és hideg is van, így azért nehezebb kitalálni, hogy milyen értelmes programokat csináljunk.

Kihasználva egy esőmentes délutánt, a Brienzersee felé vettük az irányt, a cél a ballenbergi skanzen múzeum volt. Nem voltunk még ott, viszont már többször is terveztük, hogy megnézzük, sok jót hallottunk már róla.


Az első (és egyetlen) hibát ott követtük el, hogy délután 3ra értünk oda, bár kinéztük, hogy 5kor bezárják a házakat, de azt gondoltuk, hogy 2 óra elég lesz, hogy azt a pár házat megnézzük :)

Hát tévedtünk :))) Persze nem árt, ha az ember egy kicsit informálódik előtte, mert ha megnéztük volna az interneten, rögtön láttuk volna, hogy több, mint 100 (!!!!) ház van a 660.000 m2 (!!!!) hatalmas területen!!!! És ez nem egy két órás program :))))) Inkább két napos :)) A parknak két bejárata van, a kasszánál lehet venni térképet, ahol különböző útvonalakat javasolnak.

(mi a zöld és kék házakat néztük meg :)

A házak, porták 13 csoportra vannak felosztva, tájegységek és építési stílusok szerint, mi három csoportot tudtunk csak megnézni, a park kb. egy hatodát jártuk be 3 óra alatt. Halatmas élmény volt, minden házba be lehet menni, rengeteg mindent ki lehet próbálni, be lehet öltözni régi ruhákba és ami a legjobb, hogy rengeteg kézműves van, akár kurzusok, foglalkozások, akár bemutatók és kiállítások, legyen szó kenyérsütésről, gyógyfüvek, gyógyszerek készítéséről, de van óraműves, kalapkészítő, drogéria, szövőszék, mézkészítő, kosárfonó, szénégető, selyemkészítő, aranyműves, fazekas, fafaragó és hosszú még a sor. De önmagában az is élmény, hogy betekintést nyerhetünk abba, hogyan is éltek régen, száz évekkel ezelőtt az emberek.




















frissssssssen sült, meleg ropogós cipó :))

Vannak állatok, állatsimogató, egy kis tó, több tűzrakó-sütögetőhely, játszótér, éttermek, szóval tényleg egy (két-három) egész napot is el lehet ott tölteni :))

A gyerekek is nagyon élvezték, hatalmas a hely, ahol rohangálni lehet és persze nekik is izgalmas volt felfedezni a régi házakat, nyikorgó lépcsőkön szénapadlásokra menni, pincék sötétjében bújócskázni, régi játékokat kipróbálni, régi ruhákba öltözni, régi konyhákban főzni, gyógyfüveket szagolni :)

Ez megint egy olyan hely, ahova mindenképp szeretnénk visszamenni, hisz még nagyon sok minden van, amit nem láttunk és még több minden van, amit meg szeretnék nézni még :)))

Érdemes egy napot rászánni, de én még a bérletben is gondolkozom, hisz ha már 3szor megyünk, megérte :)))

Ezt is csak ajánlani tudom mindenkinek, akár gyerekkel vagy gyerek nélkül, aki egy kicsit többet szeretne megtudni arról, hogyan is éltek, dolgoztak régen Svájcban az emberek :)

És végül kedvenc fotóm a beöltözött kis parasztgyerekekről :)))

Keine Kommentare:

Kommentar veröffentlichen